Ma már átfogó szűrőprogram működik az újszülöttkori halláskárosultak mielőbbi diagnosztizálása érdekében. Az alapvizsgálat – a legtöbb esetben – a születést követő néhány napon belül megtörténik, ugyanis a cél az, hogy a gyors diagnózist minél korábban megkezdett terápia kövesse. Ideális esetben ez a beszédértés és beszédfejlődés szempontjából kritikus 6 hónapos kor előtt megtörténik.
A késői felfedezés az érintett gyermek számára beláthatatlan következményekkel járhat: gyakran ítélik szellemi fogyatékosnak, de emellett a beteg gyermeknek meg kell küzdenie a szociális izoláció, az önbizalomhiány, a csökkenő iskolai teljesítmény, a frusztráció okozta lelki problémákkal is.
a leggyakoribb születési rendellenesség!
Az újszülöttkoti szűrésre egyik legalkalmasabb módszer az OAE vagyis az otoakusztikus emisszió. Ez egy objektív vizsgálat, és nem igényel altatást. Az otoakusztikus emisszió lényege, hogy a belsőfülben található szőrsejteket a hangok hozzák mozgásba, és így maguk is hangokat generálnak, ezek maguk az otoakusztikus emissziók.
A vizsgálat során szondamikrofont helyeznek a baba külső hallójáratába, mely egy apró hagszórót és mikrofont is tartalmaz. A hangszóró feladata, hogy működésbe hozza a szőrsejteket, a mikrofon pedig érzékeli a szőrsejtek által gerjesztett hanghullámokat. Ez a módszer nagyon csendes helyen végezhető! Ha viszont a műszer problémát jelez, akkor a tesztet ajánlott néhány nap múlva megismételni. Amennyiben az eredmény változatlan, egy másik objektív hallásvizsgálati módszerrel, altatásban végzett BERA, ill. ASSR vizsgálattal lehet pontosítani az eredményt.
1. Újszülöttkorban minden esetben
2. Ha a hallási figyelme gyenge a babának, erős zajokra ritkán reagál, nem ijed meg, három hónapos kor után sem fordítja a fejét a hangok irányába
3. A gügyögés általában megjelenik mint a beszéd fejlődés első állomása, de a gagyogás szegényes vagy elmarad
4. Ha a gyermek nem reagál halk hangokra, zenére (7.hó)
5. Nem jelennek meg a gyermek első szavai, vagy teljesen érthetetlen, a gyermek nem utánozza környezetét (1.év után) beszéde nem tisztul, torz szavak (2.év)
6. Közösségbe kerülés előtt (3.év)
7. Súlyosabb betegség után megváltozik a gyermek reakciója a hangokra (bármely életkorban)
A szubjektív vizsgálati módszerek a gyermek együttműködését igénylik, ezért nagyobb gyerekeknél eredményesebbek. A játék-audiometria és a beszéd-audiometria három éves kor után ajánlott, de kisebbekkel is elvégezhető. Gyakorlott vizsgálatvezető és a szülő visszajelzései együtt megbízható eredményt adnak.
a korai diagnózis elengedhetetlen.